A Gyerekegyetem sikerét látva, 10 év múlva is elegendő jelentkező lesz a BME-re

A résztvevők már a jövő nyarat várják. Elismerő visszajelzések érkeztek a kérdőívekben a BME Gyerekegyetemről. A szervezők összegezték a nyári tábor tapasztalatait.

„Az ötös skálán 4,9-es átlagra értékelték a tábor egészét a résztvevő iskolások, úgy, hogy szinte mindannyian kitöltötték a kérdőívet. A csoportvezető hallgatók munkája hasonlóan kiváló osztályzatot kapott” – ismertette a bme.hu-val az elégedettségi kérdőívek eredményét Lázi Márta, a TTK Analízis Tanszék egyetemi docense.

A kérdőívekből egyértelműen kitűnt, hogy a fizikai, a kémiai foglalkozások, a labormunka, a kísérletezések – és persze a robotok – nagy hatással voltak a gyermekekre, óriási érdeklődést, lelkesedést váltottak ki. A Matematika Összeköt Egyesület – javarészt BME-s matematikus- és fizikushallgatók által szervezett – matematikával egybekötött félnapos akadályversenyét is kétszáznál több gyerek értékelte kiemelkedőként. A szervezőbizottság tagja elárulta, hogy az előadások közül egyértelmű és elsöprő kedvenc volt a Härtlein Károly tanszéki mérnök (TTK Fizika Tanszék) által tartott „Mágikus fizika”.

A második helyre Andor György tanszékvezető (GTK Pénzügyek Tanszék) „Milyen ügyek a pénzügyek?” című előadása került, a harmadik helyre pedig az „Irány a jövő!” című előadást sorolták a fiatalok, amelyet Galántai Zoltán egyetemi docens (GTK Pénzügyek Tanszék) tartott.

„Az érdeklődést tükrözi, hogy lényegében minden foglalkozást a kedvencek közé választottak, illetve átlagosan tízből kilencen ajánlanák másoknak is a BME Gyerekegyetemet” – fűzte hozzá Lázi Márta. A szülők által kitöltött kérdőívekből kiderült, hogy nagyon elégedettek a rendezvénnyel (4,84), rendkívül hasznosnak találták (4,85), és magasra értékelték (4,78) gyermekük tudományok iránti érdeklődésének támogatását is. Mindezek után nem meglepő, hogy 99,5%-uk jövőre is beíratná ide a gyermekét, 99% pedig ajánlaná ismerőseinek is.

A nyáron megrendezett BME Gyerekegyetem az intézmény történetének legnagyobb, általános iskolásoknak szóló eseménye volt. Az úttörő kezdeményezés fontos feladatok elé állította a szervezőket nemcsak az előkészítéskor és megvalósítás idején, hanem a program értékelése nyomán is. A szervezők külföldi példákat tartottak szem előtt, a megvalósítás módja, formája, célja és tartalma azonban lényegesen eltért ezek bevett gyakorlatától. Felvették a kapcsolatot a gyerekegyetemek nemzetközi szervezetével, és szóba került az is, hogy a BME csatlakozik az európai gyerekegyetemek hálózatához, a bécsi központú European Children’s Universities Network-höz. A budapesti után kezdődött a bécsi gyerekegyetem, ezt a BME küldöttsége is meglátogatta, hogy tagjai eszmecserét folytassanak a szervezőkkel a tapasztalatokról.

„Európában a gyerekegyetemek általában a szemeszteren átnyúló rendszeres eseményekből – döntően előadásokból – vagy olyan egyhetes eseménysorozatból állnak, amelyekre a szülőknek kell elvinniük a gyerekeiket, akár napi több alkalommal is” – válaszolta a bme.hu kérdésére Lukács Mónika, a szervezőbizottság tagja. „Különböző megfontolások alapján mi a napközis tábor formáját választottuk. A Gyerekegyetem alapkoncepciója bevált, de érdemes lenne változtatni a célcsoport – 2-8. osztály – teljes elkülönítésén. A szemináriumok ugyan idén is korcsoportok szerint – 2-4. és 5-8. osztály – zajlottak, ám a nagy előadásokon a gyermekek – alsó, illetve felső tagozatosok – együtt voltak, ami megnehezítette az előadók feladatát a gyerekek eltérő előképzettsége miatt. Jövőre ezen változtatni szeretnénk. Fontolóra vesszük a szabadidős tevékenységre szánt idő növelését a szakmai programok között.”

A szervezők és a hallgatói csoportkísérők minden nap végén megbeszélést tartottak az aznapi eseményekről és a másnapi feladatokról. Mindez azt is jelentette, hogy a különböző szakkollégiumok tagjai igazi közösséggé kovácsolódtak.

A szervezőbizottság a sok-sok szöveges visszajelzésnek örült a legjobban. „Jó volt olvasni ezeket, és megerősítettek bennünket abban, hogy ezt a kezdeményezést érdemes folytatni. A legtöbb szülői összegzésből az derült ki, hogy a gyerekek  sokat beszéltek, meséltek a rendezvényről, azaz valódi élményt kaptak a Műegyetemen” – hívta fel a figyelmet Dallos Györgyi szervező, a Pro Progressio Alapítvány titkára.

„A fiamat annyira lenyűgözte a Gyerekegyetem, és annyi tudást, élményt kapott, hogy egy-egy nap végén a család többi tagja szóhoz sem juthatott az élménybeszámolói miatt! Tartalmas, informatív és az ő szintjükön érdekfeszítő és emészthető előadásokat hallottak, szemináriumokon vettek részt. A fiam jelenleg fizikus vagy mérnök szeretne lenni, kiemelten köszönjük az előadók és a szemináriumvezetők munkáját!”

„Óvodások napközbeni ellátásával, nyári táboroztatással foglalkozom, így rálátásom van a nehézségekre is… Nagyszerűen, gördülékenyen szervezett tábor volt! A gyerekeim minden percét élvezték, délutánonként ömlött belőlük a szó! Gratulálok!”

(Részletek a szülői értékelésekből)

„A nagy sikerrel zárult rendezvény kötelezettséget ró ránk, folytatni kell. Ez a missziónk, amit az egyetem vezetése is támogat” – nyomatékosította Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány elnöke. A rendezvény pénzügyi hátterét az egyetemi támogatás (térítésmentes terem- és infrastruktúra használat, humánerőforrás), a szponzori támogatások (pénz, tárgyi eszközök, a programok biztosítása), valamint az alapítvány eszközei (pénz, pénzügyi adminisztráció, ügyintézés) alkották, így a 30-35 ezer forintos bekerülési költségből a 10 ezer forint/fő szülői hozzájárulás kisebb terhet rótt a családokra.

A szervezők arra törekedtek a szakmai programok összeállításakor, hogy az egyetem minden kara lehetőséget kapjon, így a rendezvény közös egyetemi üggyé vált. A médiavisszhang pedig egyértelművé tette, hogy a közvélemény jól azonosíthatóan a Műegyetemhez kötötte az eseményt, nem általános budapesti rendezvényhelyszínként vonult a köztudatba.

Hatvan oktató és doktorandusz, öt főszervező (a cikkben megszólaló Dallos Györgyi, Lázi Márta és Lukács Mónika mellett Farkas László egyetemi docens, a VIK Hallgatói Innovációs Központ munkatársa és Hornyánszky Gábor, a Szerves Kémia és Technológia Tanszék egyetemi docense, a VBK Dékáni Hivatal vezetője), és az egyetem számos szervezeti egysége – például a Kancellária (Üzemeltetési Igazgatóság, Kollégiumok Igazgatósága, Jogi Igazgatóság, Hallgatói Számítógépközpont) és a BME OMIKK – segítette a foglalkozások zavartalan lebonyolítását.

„A BME hallgatói is hozzájárultak a Gyerekegyetem sikeréhez, külön elismerés illeti a tankörvezetőket” – hangsúlyozta Orosz László, a Fizika Tanszék egyetemi docense a 14 csoporthoz tartozó, és az egész héten a gyermekeket kísérő diákok munkáját méltatva. Ő volt az, aki a Gyerekegyetem szimbólumává vált Bagolyként vezette fel az eseményeket. A közel hatvan hallgató javarészt a BME szakkollégiumaiból került ki, közülük voltak, akik önálló tudományos programokkal is részt vállaltak a munkában (például a Szent-Györgyi Albert Szakkollégium). Orosz László felvetette, hogy a jövőben pedagógusok vagy akár fejlesztő pedagógusok bevonása is szükséges lehet a programok megvalósításába (a visszajelzésekből kiderült, hogy tanulásban akadályozott gyermekek is részt vettek a Gyerekegyetemen és ők, valamint fejlesztő pedagógusaik is nagyon jó tapasztalatokat szereztek – a szerk.).

A jövő évi Gyerekegyetem előtt a szervezők hasonló programok meghirdetését is fontolgatják, például akár a BME novemberi nyílt napját, akár tavasszal fél- vagy egynapos előadásokat tartanának – a várólistásoknak, illetve a részt vetteknek, nyáron megalapozott érdeklődésük megerősítésére. „Nagyon jó érzés, hogy a Gyerekegyetem megszervezésével tényleg tettünk a tehetségek támogatásáért, a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséért” – összegezte a szervezők véleményét Pokol György egyetemi tanár, a BME Tehetségtanács elnöke.

A BME Gyerekegyetem sikerét látva, hét-tíz év múlva is elegendő jelentkezőnk lesz a Műegyetemre – a demográfiai csökkenés ellenére is – vélekedtek a szervezők.

Összefoglaló videó a nyári táborról

-HA, BK-

Fotó: Takács Ildikó, BME Gyerekegyetem