A nukleáris erőművek ma jelentős hányadát adják az energiatermelésnek, mint folyamatosan termelő alaperőművek. A paksi atomerőmű 2020-ban Magyarország áramtermelésének 46 %-át adta [1]. Egy mai, korszerű atomerőművet nem lehet teljes léptékű szimulátoros oktatás nélkül üzemeltetni. A paksi szimulátorok (alapelvi és teljes-léptékű) karbantartását és fejlesztését az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Energiatudományi Kutatóközpontjában (EK) működő Reaktor Monitorozó és Szimulátor Laboratórium (RMSzL) végzi. Mivel a Paksi Atomerőmű Zrt. a szakemberképzést önerőből, saját oktatóközpontjaiban hajtja végre, a paksi szimulátor kiemelt szerepet játszik az erőmű életében (1. ábra Operátorok oktatóterme). A szimulátor központban 1989 óta működik a négy blokkot kiszolgáló teljes-léptékű blokkszimulátor, melyet annak idején finn kollegák az AEKI (Atomenergetikai Kutatóintézet, az ELKH EK jogelődje) munkatársaival együtt fejlesztettek. A fejlesztés azóta sem állt meg, a blokkokon végrehajtott módosításokat minden esetben a szimulátorban is megvalósítják. Túl a vezénylői személyzet képzésén, a szimulátor fontos szerepet játszik a valódi blokkokon megvalósítandó technológiai fejlesztésekben is, új technológiák bevezetése előtt azok tesztelésében, üzemzavari viselkedés, bizonyos balesettípusok részletes lefolyásának vizsgálatában. Bár a kilencvenes évek elején a paksi teljes-léptékű szimulátor a finn Nokia cég magyar kutatók által adoptált modelljeire épült, mára a helyzet jelentősen megváltozott. Napjainkban a modellek majd mindegyike EK-s kutatók fejlesztésének eredménye, mely tény lehetővé teszi, hogy nukleáris erőműi szimulációk szélesebb skáláját fedjük le (pl. mérnöki szimulátorok fejlesztése).[2]
Házi Gábor, Vécsi Áron, Páles József
2022-05-27
Támogató: Energiatudományi Kutatóközpont